Art d�c�

Az art d�co az art d�coratif francia kifejez�s r�v�t�se, az 1920-as, 30-as �vek �p�t�szeti �s iparm�v�szeti ir�nyzata, melynek hat�sai ugyanakkor a fest�szetben, a szobr�szatban �s a filmm�v�szetben is megmutatkoznak. Franciaorsz�gb�l indult el vil�gh�d�t� �tj�ra, legnagyobb hat�ssal az Egyes�lt �llamokban volt, de eg�sz Eur�p�ban, a D�l-afrikai K�zt�rsas�gban �s K�n�ban is szerephez jutott.

 

Eredete az art nouveau-hoz, a francia szecesszi�hoz vezethet� vissza, de mag�ba olvasztotta az avantg�rd ir�nyzatok egy-egy jellegzetes elem�t is: a konstruktivizmusb�l mer�tette a geometriai stiliz�ci�t, a futurizmusb�l a modern kor �ltet�s�t, a kubizmusb�l pedig a fest�szeti alapokat. Tov�bbi jelent�s hat�sa volt az egyiptomi m�v�szetnek is, mikor 1922-ben felfedezt�k Tutanhamon s�rj�t.

A szecesszi� organikus �s hull�mz�, k�gy�z� mot�vumaival ellent�tben az art d�co st�lus�t egyenes vonalak, geometriai tervez�s jellemzi. Az ipar fejl�d�s�nek k�sz�nhet�en elviekben is h�tat ford�tott el�dj�nek: az egyedi term�kekr�l a t�megtermel�s v�vm�nyaira helyezte a hangs�lyt. M�gsem d�sz�tett minden lak�st art d�co l�mpa vagy b�tor. A st�lus a luxus �s elegancia egyik kifejez�je lett. A kor fiatals�g�nak megfelelt �s hamar meg is tetszett a mer�sz, leegyszer�s�tett vonalvezet�s, az er�s, tiszta sz�nvil�g, a korszakban �jnak sz�m�t� anyagok: �j �tv�zetek, a f�nyezett kr�m �s a bakelit. A kr�mot �s bakelitet is t�k�rf�nyesre lehet csiszolni, az art d�co �jabb st�luselemmel b�v�lt ez�ltal. Az art d�co cs�cspontja az 1925-�s p�rizsi vil�gki�ll�t�s volt, ett�l kezdve rohamosan elterjedt a vil�g minden t�j�n. (Magyarorsz�g a k�lpolitikai kapcsolatok miatt nem k�pviseltette mag�t, de a st�lus ide is eljutott.)

 

 

 

A modernista t�rekv�sekkel p�rhuzamosan bontakozott ki, sz�mos technikai v�vm�nyt �tvett, t�bbek k�z�tt az ac�lv�zas �p�tkez�s elv�t. Ezzel a technol�gi�val �p�ltek a korszak reprezantat�v �p�letei, a felh�karcol�k, melyek kifejezt�k a halad�s eszm�ny�t. Art d�co hat�s mindenekel�tt a d�sz�t�sekben mutatkozik meg. Jellegzetesen ilyen st�lus� a Los Angeles City Hall �s a New York-i Chrysler Building, geometrikus elemek pedig az akkori vil�g legmagasabb �p�let�n, az Empire State Buildingen is el�fordulnak.

 

 

N�pszer�s�ge miatt az art d�co jelleg� k�pz�m�v�szetet sok�ig giccsnek tartott�k. Ma m�r antiknak min�s�lnek, m�v�szett�rt�n�szek �s gal�ri�k foglalkoznak vel�k. Eszmei tartalmuk azonban nincsen.

 

 

Az art d�co st�lus�t csaknem valamennyi ekkoriban k�sz�lt berendez�si t�rgyon megtal�lni. R�di�kt�l, az els� telev�zi�k�sz�l�keken �t az aut�kig �s a legegyszer�bb berendez�si t�rgyakig. (t�kr�k, sz�kek, asztalok, fali�r�k stb.) Az ekkoriban k�sz�lt filmek h�tterei jellegzetesen art d�co berendez�s�ek. A filmgy�rak embl�m�i is art d�co-sak (Warner Bros., Universal Pictures, 20th Century Fox).

Divat

A n�k leszor�tott�k mell�ket, az �n. cs�ruh�k j�ttek divatba, melyek elfedt�k term�szetes idomaikat, a l�bb�l mindenesetre egyre t�bbet engedtek megmutatni. Hajukat r�vidre ny�rt�k (bubifrizura), �kszereik, �veik, cip�ik pedig ehhez illeszkedtek. A st�lus f�k�nt Greta Garbo hat�s�ra terjedt el. A 30-as �vekben, a gazdas�gi vil�gv�ls�g ut�n el�t�rbe t�rt az aszimmetria, a frizur�k is valamivel hosszabbak lettek. A f�rfidivatban jelent�s v�ltoz�sok ugyanakkor nem t�rt�ntek, szab�smint�k, ar�nyok ter�n (m�ig is) a 19. sz�zad v�g�n kialakult �lt�z�kek �s �ssze�ll�t�sok �rv�nyesek.

 (Forr�s: Wikipedia)